2014. augusztus 31.
A nyár utolsó napja, és egyben a legutolsó Back to school bejegyzés augusztusban.
Most valami jól megfogalmazott szöveget szeretnék írni, de ki tudja, mi lesz belőle, csak úgy kavarognak a gondolatok a fejemben, szóval ha nem értelmes, akkor csak röhögjetek!
A legeslegelső gondolatom ebben a pillanatban:
Nagyon kreatív kedvemben vagyok. Komolyan gondoltam! ;)
Miután megírtam ezt a bejegyzést, megyek aludni... ha a medvék téli álmot alszanak, akkor én mit fogok aludni?
Vége van a nyárnak, és kezdődik az iskola is. Változnak az idők. Egy dolog biztosan nem fog változni - továbbra is lesznek bejegyzések a blogon, a sulitól függetlenül.
A nyár fantasztikus volt, tele élményekkel. Bízom benne, hogy legalább ennyire csodálatos ősznek nézek elé.
Köszönöm mindazoknak, akik szebbé tették ezt az évszakot. Köszönöm a családomnak. Köszönöm a barátaimnak. Egy szóban, vagyis inkább kettő szóban: köszönöm Mindenkinek! Nem fogok jobban belemenni a felsorolásba, hogy kinek, és mit, mert túl hosszú lenne.
Egyik legjobb barátnőmmel pár hete úgy gondoltuk, hogy pánikolni fogunk, ha elkezdődik a suli. Nem így lett. Beletörődtünk. Felesleges az energiánkat elpazarolni. Ez van, ezt kell szeretni. Nem leszünk előbbre. Majd szép lassan hozzászokunk.
Most úgy érzem, hogy ez egy mindent bele bejegyzés lesz, amolyan kiadom magamból a gondolataimat suli előtt...
Jellemzem az augusztus második felét: ice bucket challenge. Mindenhol. Könyörgöm, mi értelme, ha nem adakoztok?! Óriási poén sikítozni? Lehet. Ha nem csak a poén kedvéért csinálja meg valaki, az más.
Az elfajult verziót (csak leöntöm magam, és kész) hozzáhasonlítom az iszom egy sört húzóra őrülethez. Hol van manapság az ész?
Persze, persze... vannak értelmes kihívások is, mint például tedd közzé a kedvenc magyar versed. Erre azt mondom, hogy igen, egy kis művelődés. Szuper kezdeményezésnek tartom.
Még egy bölcsesség: A saját vélemény sok esetben sokkal fontosabb, mint mások véleménye.
Hallottam olyant is, hogy: Ó... nem volt ez olyan jó nyár. Kérem szépen, nem így kell felfogni. Pozitív gondolkodás drágáim! Abban egyetértek, hogy nem mindig vattacukros az élet, hanem néha savanyú cukros. Viszont semmi értelme megrágni a savanyú cukrot, sokkal jobb a vattacukort ízlelgetni. Remélem értitek, hogy mit szerettem volna ezzel mondani.
Próbálok nem foglalkozni a múlttal, elmúlt, soha nem tér vissza már. A jelenben élek. A jövő távoli, más szóval elérhetetlen. Carpe diem!
A nyári időjárás sokszor a mi szemszögünkből kegyetlen volt. Nincs mit tenni ellene, el kell fogadnunk, vele kell élnünk. Ha szeretnénk, akkor sem változtathatnánk meg. Az esős napokkal egyetemben voltak csodás, napsütéses napjaink is.:)
Eddig a pillanatig nem jöttem rá, mi legyen a bejegyzés címe, hisz itt minden van... így lett mix.
Ha végig olvastátok, akkor eljött az idő, hogy egy meseszép őszt kívánjak Nektek! Akik velem együtt suliba járnak, azoknak kitartást kívánok, hamarosan nyár lesz! ;)
Milyen volt számotokra ez az évszak?
A visszaszámlálásnak hamarosan vége szakad... 1, azaz EGY éjszaka van hátra! ;)
Puszi,
Patrícia♥









_webcamera360_20140827211229.jpg)
_webcamera360_20140827211428_webcamera360_20140827211520.jpg)
_webcamera360_20140827211650.jpg)
_webcamera360_20140827212448.jpg)
_webcamera360_20140827212625.jpg)
_webcamera360_20140827212708.jpg)



.jpg)


.jpg)

.jpg)













