Már régebben említettem, hogy mennyire kedvelem a pillangókat. A pillangók szeretete már ovis koromtól kísért (egy színes pillangó volt a jelem). Engem elvarázsolnak ezek a repülő csodák.
A hétvégén sikerült megpillantanom egy gyönyörű példányt, szerencsére volt nálam fényképezőgép.
Az első képen túl messze volt, a második homályos lett, mivel elszállt. Elkezdtem követni, de sehol sem maradt annyi ideig, hogy lefotózhassam, utolérjem. Már sok-sok ideje mentem utána, virágtól-virágig. Szinte azt gondoltam, hogy nem tudom lefotózni.
Ezekben a pillanatokban már tényleg nem kellett sok, hogy feladjam, de eltökélten a nyomában maradtam, habár már szinte 10 perce követtem.
Egy kis idő elteltével megtörtént, amire vártam, végre nem repült el. Végre! Egyre közelebb merészkedtem, szerencsére nagyon sokáig a virágon maradt, megcsodálhattam, és megörökíthettem.
A hosszú szövegem lényege annyi, hogy bármit csináltok, nem szabad feladni! Ha igazán szeretnétek, akkor sikerülni fog. A kitartás meghozza a gyümölcsét, éppen ezért soha, de soha ne mondjatok le a terveitekről.
Nektek van kedvenc állatotok?:)
Puszi,
Patrícia♥



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése